In the 2nd quarter, we published the phenotypic results (bulb height, bulb diameter, bulb weight, number of cloves in garlic) of the collected Romanian and Hungarian garlic and onion landraces on our public website (rohugen.eu). We determined the shape index, based on which the CENAD local variety showed the highest value (0.99) for Romanian garlic, indicating an almost perfectly spherical shape. In contrast, the lowest values were shown by Chizătău (0.66) and SOCODOR (0.69), which indicate a flatter, disc-shaped bulb. Most local varieties had values between 0.7 and 0.9. In the case of Romanian onion localraces, the CHISINEUCRIS variety showed the highest value (1.50), producing the most elongated onions. This was followed by Chișătău (1.32), while the onions of CENAD (1.04) and Belinț (1.03) were practically round. The morphological characteristics of CENAD indicate a distinctly harmonious, spherical shape. In the case of Hungarian garlic, three main morphological types can be distinguished based on the measured data: 1. Flat types (shape index < 0.80): These include the Makói autumn, Örménykút, and Hódmezővásárhely types, which are shorter and have a distinctly flat head structure. 2. Globular to slightly elongated types (shape index 0.80–1.00): This group includes the Békés spring, Makó spring, Maroslele and Örménykút 2 types, which are nearly spherical or slightly elongated in shape. 3. Slightly elongated types (shape index > 1.00): This group is represented by the Dobozi and Dobozi 2 collection samples, which are slightly elongated in shape but still clearly distinguishable from traditionally elongated garlic types. The results reflect the morphological variability among the collected populations and are consistent with the shape index-based type classifications of international (IPGRI, UPOV) descriptive systems. In the case of Hungarian onions: the Makói Sonka (average: 3.70), Lila Sonka (3.58), and Makói Ezüst Fehér (3.64) genotypes can be classified as elongated. These reflect well the classic morphological characteristics of " elongated -type" onions. The local type from Örménykút (1.78) and Makói Fehér (1.97) belong to the transitional, slightly elongated forms. The Karmen (1.63), Makói CR (1.64) and Stuttgart (1.61) varieties represent the more spherical and flatter type group. The results fit well with the morphological classification system for onion varieties specified by UPOV (2004) and IPGRI (2001), according to which the shape index of long, elongated -shaped onions typically exceeds 3.0. An extended elemental analysis of Romanian and Hungarian garlic and onion propagating materials was carried out at the ÖVKI Environmental Analysis Laboratory in Szarvas. The harvesting and measurement of Romanian and Hungarian landraces planted for ex situ gene conservation and irrigation experiments also took place during this project period.

---

2. Allium Találkozó a Makói Hagymafesztiválon

A 2. negyedévben a nyilvánosság számára elérhető honlapon (rohugen.eu) megjelenítettük a begyűjtött román és magyar fokhagyma és vöröshagyma tájfajták szaporítóanyagainak fenotipikus eredményeit (hagymatest magassága, hagymatest átmérője, hagymatest tömege, fokhagymánál a gerezdek száma) Meghatároztuk az alakindexet, mely alapján a román fokhagymáknál a CENAD tájfajta mutatta a legmagasabb értéket (0,99), utalva a szinte tökéletesen gömbölyű alakra. Ezzel szemben a legalacsonyabb értéket a Chizătău (0,66) és a SOCODOR (0,69) mutatták, amelyek lapítottabb, diszkosz alakú hagymatestre utalnak. A legtöbb tájfajta 0,7–0,9 közötti értékeket képviselt. A román vöröshagyma dughagymák esetén a CHISINEUCRIS fajta mutatta (1,50), amely ezzel a leginkább megnyúlt formájú hagymákat produkálta. Ezt követte a Chișătău (1,32), míg a CENAD (1,04) és Belinț (1,03) hagymái gyakorlatilag kerekdedek voltak. A CENAD morfológiai jellemzői kifejezetten harmonikus, gömbölyű formára utalnak. A magyar fokhagymánál: a mért adatok alapján három fő morfológiai típuscsoport különíthető el: 1. Lapos típusok (flat, shape index < 0,80): Idesorolható a Makói őszi, az Örménykúti és a Hódmezővásárhelyi típus, amelyek alacsonyabb magassággal és kifejezetten lapos fejszerkezettel rendelkeznek. 2. Gömbhöz közeli, enyhén megnyúlt típusok (globular to slightly elongated, shape index 0,80–1,00): Ebbe a csoportba tartozik a Békési tavaszi, a Makói tavaszi, a Maroslele és az Örménykúti 2., amelyek alakja közel gömbölyű vagy enyhén megnyúlt jellegű. 3. Enyhén megnyúlt típusok (slightly elongated, shape index > 1,00): E csoportot képviseli a Dobozi és Dobozi 2. gyűjteményi minta, amelyek formája enyhén megnyúltságot mutat, de a hagyományosan megnyúlt fokhagyma típusoktól még jól elkülönülnek. Az eredmények jól tükrözik a begyűjtött állományok közötti morfológiai variabilitást, és összhangban állnak a nemzetközi (IPGRI, UPOV) leíró rendszerek alakindex-alapú típusbesorolásaival. A magyar vöröshagyma esetében: a Makói Sonka (átlag: 3,70), a Lila Sonka (3,58) és a Makói Ezüst Fehér (3,64) genotípusok a hosszúkás (elongated) csoportba sorolhatók. Ezek jól tükrözik a „sonka-típusú” hagymák klasszikus morfológiai jellegzetességét. Az örménykúti helyi típus (1,78) és a Makói Fehér (1,97) az átmeneti, enyhén megnyúlt formák közé tartozik. A Karmen (1,63), Makói CR (1,64) és Stuttgart (1,61) fajták inkább a gömbhöz közelítő, illetve laposabb típuscsoportot képviselik. Az eredmények jól illeszkednek az UPOV (2004) és az IPGRI (2001) hagymafajtákra megadott morfológiai osztályozási rendszerébe, amely alapján a sonka típusú hosszúkás hagymák shape indexe jellemzően 3,0 feletti értéket mutat. A román és magyar fokhagyma és vöröshagyma szaporítóanyagok bővített elemanalízise megtörtént Szarvason az ÖVKI Környzetanalitikai Laborban. Az ex situ génmegőrzésre és öntözési kísérlet céljára eltelepített román és magyar tájfajták betakarítása és mérése is lezajlott ebben a pályázati időszakban.