Több mint 160 résztvevő oszthatta meg nézeteit a konzultációk során, képviselve a helyi és regionális hivatalokat, közintézményeket és civil szervezeteket a programterület mind a 8 megyéjéből, valamint mindkét partnerország releváns központi hatóságait különböző területekről, úgy mint közigazgatás, környezetvédelem, közlekedés, oktatás, egészségügy, gazdasági és akadémiai környezet stb.
A rendezvények alkalmával értékes, minőségi információt és tudást osztottak meg a résztvevők és a programozó szakértők, ezáltal hozzájárulva egy átfogó kép kialakításához a programterület szükségleteit illetően. A képzett szakértők ismertették a (főként európai, de egyes esetekben nemzeti forrásokból is szerzett) statisztikai adatok komplex elemzésének főbb eredményeit, valamint a létező helyi/regionális/nemzeti stratégiákat egyaránt. Ezen felül a legfőbb, több területet is átfogó erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek is megállapításra kerültek több mint 120 indikátor segítségével, és további feldolgozás során az új EU-s jogszabálycsomag-tervezet 5 Szakpolitikai Célkitűzése alapján lettek strukturálva. Azonban még ha a Területi Elemzés jelentős mennyiségű adaton is alapul, szükség van kiegészítésekre a „való élet” példáiból egy alapos helyi adatelemzés által annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk a valós közös veszélyeket és akadályokat, amelyek gátolják a határon átnyúló együttműködést, és megtaláljuk a lehető legjobb megoldást a létező szakadékok áthidalására, a kihívások közös leküzdésére. Erre törekedtek tehát a konzultációs megbeszélések is.
Továbbá, a programozási szakértők és a résztvevők egyaránt fontosnak tartják egy olyan együttműködési program kidolgozását, amely nem csak erős határon átnyúló jelleggel bír, hanem a térségben fellelhető más programok/támogatási lehetőségek kiegészítéseként, azokkal szinergiában tevékenykedik.
A műhelymunkákon összegyűjtött információn felül megkértük a résztvevőket, hogy nyújtsanak be minden releváns helyi/regionális/nemzeti szintű adatot és nemrég frissített stratégiát, valamint osszák meg velünk az intézményi szinten kialakult jövőképet a fejlesztési irányokra vonatkozóan.
Az eredményes egyeztetések során számos közös prioritás merült fel a következő Program számára. A hulladékgazdálkodás (körforgásos gazdaság, megújuló energia) és közös kockázatkezelés (klímaváltozás, árvíz, földrengések), a védett és a part menti területek közös irányítása mind példák azokra az irányvonalakra, amelyeket a partner országok közösen jelöltek meg kiemelkedő fontosságúként, a 2. Szakpolitikai Célkitűzés – Zöldebb, karbonmentes Európa égisze alatt.
A jobb egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások, a hátrányos helyzetű csoportok bevonása, az elnéptelenedés jelensége és az oktatás mind olyan fontos területek, amelyek a jelenlegi Covid-19 krízis és annak Európa-szerte érezhető hatásai fényében még inkább elsődleges szerepet kapnak a 4. Szakpolitikai Célkitűzés – Szociálisabb Európa prioritásai között. A programterület kulturális örökség és turisztikai látványosságok terén kiemelkedő potenciálja ellenére a Program és projekt szintű indikátorok összehangolása nehézkesnek tűnik. Továbbá, a jelenlegi és várhatóan a közeljövőben is fennmaradó helyzetben számos akadály gördül a hatékonyság és fenntarthatóság elé, amelyeket le kell küzdenie az e témában létrejövő kezdeményezéseknek.
A régióban a határ mindkét oldalán fontos egyetemi központok létesültek az idő során, és megfigyelhető a közvetlentőke-befektetések növekedése is, amelyek potenciálisan megfelelő környezetet biztosítanak a kutatás-fejlesztés, az IKT és digitalizációs kezdeményezések számára az 1. Szakpolitikai Célkitűzés – Intelligensebb Európa alatt.
A 3. Szakpolitikai Célkitűzés – Jobban összekapcsolódó Európa keretein belül létrejövő kapcsolódás tekintetében a főbb megállapított akadályok a hiányos vasúti hálózatban és a két ország eltérő schengeni státuszában realizálódtak. A határon átnyúló közszolgáltatás és digitális hálózatok kiépítése azonban jó lehetőséget adnak az együttműködésre.
Az 5. Szakpolitikai Célkitűzés – A polgáraihoz közelebb álló Európa tematikáján belül felmerülő lehetőségek és veszélyek szintén bemutatásra kerültek, az azt követő beszélgetés pedig a mindkét oldalon felmerült valós szükségletekre és ezek közös kielégítésére irányult.
A résztvevők nagy érdeklődést mutattak mindkét Interreg-specifikus célkitűzésre (ISO), és már egy stratégiai projektötlet is felmerült. Az ISO1 – Jobb Interreg kormányzás, amely szélesebb kereteket biztosít az ISO2 – Biztonságosabb Európa célkitűzésnél, nagyszerű lehetőséget jelenthet a helyi szereplők intézményi kapacitásának növelésére, a közöttük kialakuló együttműködés erősítésére és a hiányzó statisztikai adatok kiegészítésére közös adatbázisok kialakítása által. Sőt, a releváns nemzeti szereplők is hozzájárulhatnak a lehetséges közös megoldások kidolgozásához a jogi és adminisztratív akadályok áthidalására.
Minden releváns hozzászólás és információ összegyűjtésre került a műhelymunkák során, amelyet a programozási szakértők rendelkezésére bocsátottunk, hogy belefoglalhassák a Területi Elemzés végső verziójába, így alkotva egy koherens és átfogó dokumentumot, amelyen a jövőbeli együttműködési program alapul majd.
